Linux 15,6 hüvelykes kereskedelmi érintőtáblákon: Hardverkompatibilitás és testreszabási útmutató

A15,6 hüvelykes kereskedelmi érintőképernyős tablet gyakran a képernyő mérete, a burkolat, a rögzítési mód, az interfészek és az alkalmazási környezet alapján kerül kiválasztásra. De ha egy projekt Linuxot igényel Android helyett, az operációs rendszer gyorsan többé válik, mint egy szoftverpreferencia. Részét képezi a hardverkompatibilitási megbeszélésnek.

Ez különösen fontos a rendszerintegrátorok és szoftverfejlesztők számára, akik már rendelkeznek Linux-alapú alkalmazással vagy beágyazott környezettel. Ők esetleg olyan 15,6 hüvelykes érintőképernyős tabletet keresnek, amely a meglévő rendszerük fizikai felületeként szolgálhat, nem pedig egy teljesen új, Android-alapú szoftverstack elfogadásával jár.

Ezen típusú projektek esetében a hasznos kérdés nem csupán az, hogy egy kommert célú Android tablet egy RK3566 vagy egy másik Linux-képes processzort használ. A gyakorlatiasabb kérdés azonban az, hogy az egész tablet-platform – beleértve a PCBA-t, a kijelzőt, az érintőpanelt, az interfészeket, a BSP-t, a kernelt és az illesztőprogramokat – hogyan illeszkedik a megcélzott Linux-környezethez.

Miért válik a Linux szükségessé kereskedelmi érintőtablet-ek esetében

Linux beléphet egy kereskedelmi érintőtablet projektbe több okból is. Egy rendszerintegrátor már rendelkezhet egy Linuxra fejlesztett alkalmazással, míg egy felszerelés-gyártó számára előfordulhat, hogy a tablet-nek kommunikálnia kell egy meglévő, Linux-alapú vezérlővel vagy szoftverkörnyezettel. Más projekteknél az ügyfél közvetlen irányítást kívánhat az operációs rendszeren, a rendszerképen, a perifériákon vagy az alkalmazás telepítési folyamatán.

Ezekben az esetekben a tablet-et nem egyszerűen egy Android-fogyasztói eszközként vásárolják meg. Az eszköz egy hardverkomponens lesz egy nagyobb szoftver- és felszerelésarchitektúrán belül.

Ez a különbség megváltoztatja az értékelési folyamatot.

Egy Android-tablet értékelése nagyrészt attól függ, hogy meglévő alkalmazásai és funkciói megfelelnek-e a projekt követelményeinek. Egy Linux-alapú projekt esetében egy további ellenőrzési szint szükséges: annak vizsgálata, hogy a kiválasztott hardverplatform képes-e betölteni a szükséges Linux-környezetet, valamint hogy a szoftver számára lényeges hardverfunkciók elérhetők-e ebben a környezetben.

A különbség egyszerűen illusztrálható:

Ügyfélalkalmazás → Linux-környezet → tablet-hardver → kijelző, érintőfelület és interfészek

Ezért a Linux-rendszernek kommunikálnia kell a tablet tényleges hardverkonfigurációjával. A kijelzőkimenet, az érintőfelület-bemenet, a tárhely, az USB, az Ethernet, a hang, a soros interfészek és egyéb perifériák nem válnak automatikusan elérhetővé pusztán azért, mert a processzor támogatja a Linuxot.

Ezért egy ilyen kérés, mint például „Futtatható-e Linux ezen a tablet-en?”, általában platform-specifikus kérdésként értelmezendő, nem pedig egyszerű operációs rendszerrel kapcsolatos kérdésként. Más szavakkal, Linux-támogatás kereskedelmi érintőképernyős táblagépekhez a szoftverkörnyezet és a tényleges hardverkonfiguráció közötti kapcsolattól függ.

A Linux szerepe kereskedelmi táblagép-platformjainkban

Mi kommert célú Android tablet termékeink több alkalmazási környezetet fednek le, például reklámkijelzőket, ülésterminálokat és okos otthonvezérlő paneleket. Ezeket a termékeket különböző képernyőméretek, rögzítési szerkezetek, interfészek, processzorok és alkalmazásfunkciók kombinációi alapján fejlesztettük ki.

Például a 15,6 hüvelykes falra szerelhető táblagép rK3566 platformot használ 15,6 hüvelykes 1920 × 1080 érintőképernyővel, Ethernet-csatlakozással, USB-porttal, OTG-kapcsolattal és választható NFC-vel. A termék falra szerelhető digitális táblákhoz és interaktív kereskedelmi alkalmazásokhoz készült.

Egy másik konfiguráció a 15,6 hüvelykes RK3566 táblagép , amelyet találkozókhoz és kereskedelmi terminálalkalmazásokhoz terveztek. A hivatalos konfigurációja RK3566 processzort, 2/4 GB RAM-ot, több tárhely-opciót, 100 M/1000 M Ethernet-kapcsolatot, USB host-ot, OTG-t, PoE-t, NFC/RIFD-opciókat és egy 15,6 hüvelykes, 1920 × 1080 felbontású érintőképernyőt tartalmaz.

Ugyanez a processzorcsalád más alkalmazási kontextusban is megjelenik a 15,6 hüvelykes okosotthon-vezérlő tablet -n keresztül. Ez a konfiguráció RS-232, RS-458, relévezérlés, Ethernet, PoE, Zigbee, Matter és érzékelőfunkciók mellett további interfészeket és funkciókat tartalmaz az okos otthonba való integrációhoz.

Ezek a példák mutatják, miért nem elegendő egyedül a processzor a Linux-projekt meghatározásához.

Három tablet is használhatja ugyanazt a processzorcsaládot, miközben eltérő PCBA-elrendezéssel, perifériás alkatrészekkel, interfészekkel és alkalmazási követelményekkel rendelkezik. A Linux-fejlesztés szempontjából ezek az eltérések döntőek abban, hogy mi használható újra, és mi igényel további adaptációt.

A gyakorlati kiindulási pont tehát nem az, hogy „Melyik Android-tablet támogatja a Linuxot?”, hanem:

Melyik meglévő hardverplatform áll legközelebb az ügyfél Linux-alkalmazásához, és milyen további szoftveres vagy hardveres munka szükséges a platform használhatóvá tételéhez?

Mi használható fel újra, és mihez lehet fejlesztésre szükség?

Egy Linux-projekt nem feltétlenül jelenti egy teljes tablet újraépítését nulláról. A hardveres és szoftveres követelményektől függően egy meglévő 15,6 hüvelykes Android-tablet egyes részei változatlanul maradhatnak, míg más rétegek fejlesztést vagy ellenőrzést igényelnek.

A fizikai termék már biztosíthatja a szükséges képernyőméretet, burkolatot, rögzítési szerkezetet, tápellátási tervezést és interfész-konfigurációt. A processzor és a PCBA is megfelelő kiindulási alapot nyújthat.

A szoftveroldal ettől eltérő.

Egy Linux-rendszer általában kompatibilis kernelre, alaplap-támogatási csomagra (BSP), eszközkonfigurációra és a célalaplapon használt hardverhez tartozó meghajtókra van szüksége. Például Linux esetében az Eszközfa (Device Tree) mechanizmus segítségével írhatók le a hardver jellemzői az operációs rendszer számára, ideértve a platform konfigurációját és a csatlakoztatott perifériákat.

Tablet-projektnél ez akkor válik lényegessé, amikor a Linux-környezetnek kommunikálnia kell olyan komponensekkel, mint a kijelző, az érintőképernyő-vezérlő, a tárhely, az Ethernet-vezérlő, az USB-felületek vagy más perifériák.

Egy leegyszerűsített fejlesztési kapcsolat így néz ki:

Hardverkonfiguráció → BSP / kernel → meghajtók és Eszközfa → Linux-rendszer → ügyfélalkalmazás

Ha a hardverkonfiguráció változatlan marad, és már létezik megfelelő Linux-platform, akkor a projekt nagy részét újra lehet hasznosítani a meglévő platformból.

Ha a kijelző, az érintőképernyő IC-je, a tároló konfiguráció vagy a perifériás tervezés megváltozik, további adaptációra lehet szükség.

Ugyanez az elv érvényes egy ügyfél által biztosított Linux-környezetre is. Az ügyfélnek már lehet előnyben részesített disztribúciója, kernelje, gyökérfájlrendszere vagy alkalmazása. Ebben az esetben a feladat nem egyszerűen a „Linux telepítése” a tabletre. Az ügyfél környezetét ellenőrizni kell a célcélú hardverplatformmal szemben.

Például a fejlesztőcsapatnak meg kell határoznia, hogy a szükséges kernel és BSP támogatja-e a lapkát, elérhetők-e a kijelző és az érintés funkciói, valamint helyesen működnek-e az alkalmazás által igényelt interfészek.

Rockchip saját nyílt forráskódú dokumentációja szemlélteti ezt a lapkához kötött kapcsolatot: a kernel-fordítások lapkához igazított konfigurációt használnak, például kernel defconfig és Device Tree kiválasztások.

Ezért két termék, amely ugyanazt az SoC-t használja, mégis különböző Linux-fejlesztési projekteket jelenthet.

Milyen messzire juthatunk el Linux-képességeinkkel?

A Linux-támogatás gyakorlati határait a fejlesztési szakasz alapján érthetjük legjobban, nem pedig egy egyszerű „Linux támogatott / nem támogatott” címke alapján.

Az első szinten egy meglévő hardverplatformon már rendelkezésre állhat egy megfelelő Linux-környezet. Ebben az esetben a projekt a meglévő platformról indulhat, és a hangsúly a vevő által igényelt funkciók ellenőrzésén van.

A következő szint a platformhoz való alkalmazkodás. A processzor változatlan maradhat, miközben a céltablet egy adott kijelzőt, érintőképernyőt, tárolókonfigurációt vagy perifériák kombinációját tartalmazza. A munka ekkor a kernelbe, Linux BSP-be , Device Tree-be vagy érintőképernyő-illesztőprogramba és kijelző-illesztőprogramba való alkalmazkodásra terjed ki.

Egy harmadik helyzet akkor fordul elő, amikor a vevő már rendelkezik saját Linux-környezetével. A vevő szoftverarchitektúrájának kicserélése helyett a hardverplatformot a vevő Linux-rendszerképére, alkalmazási igényeire és szükséges interfészeire kell értékelni.

A végső szint egy mélyebb hardverfejlesztési projekt. Ha a meglévő PCBA vagy perifériás konfiguráció nem felel meg a Linux-alkalmazások követelményeinek, akkor a hardverplatform módosítása megfelelőbb lehet, mint az erőltetett kísérlet, amellyel egy meglévő Android-konfigurációt próbálnak egy másik szoftverkörnyezetbe beilleszteni.

Ez a különbség különösen fontos kereskedelmi projekteknél, mivel a fejlesztési terület hatással van mind a prototípus-érvényesítésre, mind a későbbi gyártásra.

Például egy ügyfélnek esetleg csak egy Linux-kompatibilis kijelzőterminálra van szüksége egy prototípushoz. Egy másik projekt stabil konfigurációt igényelhet, amely a tömeggyártás során változatlan marad. A két projekt hasonló kereskedelmi érintőképernyős kijelzőből indulhat, de nagyon eltérő mérnöki munkát igényel.

Ezért a Linux-képességet a konkrét kombináció körül kell meghatározni: CPU, PCBA, Linux-környezet, perifériák és alkalmazási követelmények .

Ez egyértelműbb kommunikációs módot is biztosít arról, hogy mi nyújtható: egy meglévő platform, egy Linux-hoz igazítható platform, Linux-alkalmazkodás , vagy egy olyan projekt, amely mélyebb hardveres és szoftveres fejlesztést igényel.

Linux-képes tablet-opciók különböző kereskedelmi alkalmazásokhoz

A megfelelő kiindulási pont szintén attól függ, hogy mire várják el a tablet-t.

Digitális tájékoztató rendszerekhez és falra szerelhető interaktív alkalmazásokhoz a 15,6 hüvelykes digitális tájékoztató tablet meglévő kereskedelmi hardverkonfigurációt kínál egy RK3566 platform körül, 10 pontos kapacitív érintési felülettel, Ethernet-csatlakozással, USB-csatlakozással és PoE-támogatással.

Találkozókhoz és azonosítással kapcsolatos terminálokhoz a RK3566 NFC PoE tablet PC ugyanazt a processzorcsaládot kombinálja NFC/RFID lehetőségekkel, PoE-val és falra szerelhető 15,6 hüvelykes érintőképernyővel.

Okos otthoni vezérlési alkalmazásokhoz a RK3566 okos otthoni vezérlő tablet más perifériakonfigurációt kínál, beleértve az RS-232-t, RS-485-öt, relévezérlést, Ethernetet, PoE-t és okos otthoni kommunikációs protokollokat.

Ezeket a termékeket nem szabad egymással felcserélhető Linux-eszközökként kezelni csupán azért, mert néhányuk ugyanazt a processzorcsaládot használja. Különböző hardverplatformokat és alkalmazáskonfigurációkat képviselnek. Ezért egy Linux-projektnek a vevő szoftveres és interfész-igényeinek a legközelebb álló meglévő platformhoz való illesztésével kell kezdődnie.

A Linux bevezetése egy kereskedelmi tabletprojektbe lényegében hardver-szoftver együttműködési értékelés. Ha jelenleg egy Linux-alapú érintőtablet kiválasztását értékeli projektje számára, meghívjuk Önt, hogy kAPCSOLAT BANUNKAL . Ossza meg előnyben részesített CPU-ját, meglévő Linux-rendszerképét vagy disztribúcióját, konkrét interfész-igényeit és alkalmazási forgatókönyvét, valamint mérnöki csapatunknak segítséget nyújt az aktuális platformok kompatibilitásának értékeléséhez – tisztázva, mely elemek használhatók közvetlenül újra, és melyekhez kernel- vagy meghajtó-alkalmazkodás szükséges.